2009. február 25., szerda

Dolgok, amiket elfelejtek elmeselni..

Egy aucklandi kis kavezoban ucsorogtunk Gaborral, o valami napilapot, en egy noi magazint olvastam (na jo, en csak a kepeket nezegettem).

Gabor: Mit gondolsz a megeroszakolasrol?
Agota: ????
Gabor: Arra gondolok, hogy szerinted te hogyan kezelned?
Agota: Gondolom, hogy nem tul jol.. Nem tudom. Miert?
Gabor: Csak ugy..
Agota: De komolyan, miert?
Gabor: Most olvastam egy cikket, hogy megtamadtak utazokat itt Uj-Zelandon, elvittek mindenuket es megeroszakoltak a lanyt.
Agota: Aha..
Gabor: De ne aggodj, ilyen csak ketevente egyszer fordul elo..



Tegnap atjott jatszani Anna egy baratnoje, es ugy mutatott be engem, hogy "ez itt Agota, aki nagyon vicces". :)


Vasarnap egy kesoi reggelire mentunk Eszterekkel egy kozeli etterembe. Rendeltunk, es amikor Anna (o a 8 eves kislany) kerte a kedvencet (valami bananos, szalonnas, edes bagett), akkor a pincer odafordult hozzam es megkerdezte, hogy legyen-e gyerek adag. En csak neztem, meg pislogtam, hogy miert tolem kerdezi, vagy hogy esetleg az en kajamrol beszel-e. De Eszter azonnal valaszolt neki, hogy igen, legyen. Na, ekkor jottunk ra, hogy a pincer azt hitte, hogy mi vagyunk a szulok, Eszterek pedig a nagyszulok.. Philip 60 eves, Eszter pedig 50, bar joval fiatalabbnak latszanak.


A kedvenc kajajuk a csirke paprikas, nokedlivel. Es nagyon vicces, amikor azt mondja Adam, hogy "Mami, can I get some more nokedli, please?" Jah, es Adam imad enni. Barmennyit barmibol. De leginkabb a zoldsegeket szereti, paprikat, brokkolit, sargarepat, gombat..

Nincsenek megjegyzések: