Coolangatta-szorfparadicsom

Nehany dolog, ami bosszanto itt.

A net sehol sem ingyenes. Minden hostelben van internet, wifi, de konkretan ketszer annyiba kerul, mint Londonban. Nagyon furcsa, hogy itt ez ennyire nem termeszetes, vagy ennyire penzt akarnak csinalni az emberek. Azsiaban mindenhol ingyen, korlatlanul lehetett hasznalni a netet.

A hostel tele van szabalyokkal. Nem lehet dohanyozni, alkoholt fogyasztani az erkelyen. Nem lehet ruhakat kiteregetni a korlatra. Nem lehet enni, inni a szobakban. 11 utan kikapcsoljak a tv-t.. De hat akkor mit lehet itt csinalni?

Na, mindegy. Ezektol az aprosagoktol eltekintve egesz jol telt a tegnap. Gabor berelt egy szorfdeszkat, es lementunk a partra. Akkorak voltak a hullamok, hogy kb 20 percbe telt, mire atjutottunk rajtuk, es lehetett probalkozni a szorfozessel. Iszonyatosan faraszto volt, mara borzaszto izomlazunk van. En csak a kisebb vizben "szorfoztem", es nagyon bena voltam. A hullamoknak olyan erejuk van, hogy szo szerint semmi eselyem nem volt ellenuk. Ritkan maradt rajtam a furdoruha felsom. Nem egyszer par perc ugrabugralas utan vettem eszre, hogy kb a hatam kozepen van.. :) Sot, egyszer, elkaptam egy hullamot, ket kezzel kapaszkodtam a szorfdeszkaba (mert egyebkent lehetetlen rajta maradni), es ereztem, hogy csuszik le a furdobugyim. Atfutott az agyamon, hogy elengedem a deszkat es megprobalom fenttartani az alsomat, de akkor leestem volna es olyan regota probalkoztam mar. Igy inkabb hagytam, hogy kb a terdemig szaladjon a furdobugyim.. A feher fenekem csak ugy csillogott a napsutesben. De megerte, mert baromi jo volt szaguldani..

Amikor visszavittuk a deszkat, mondtuk a fickonak, hogy nagyon elfaradtunk, mert oriasiak voltak a hullamok. Erre azt mondta, hogy jojjunk vissza holnap is es ingyen odaadja, hogy gyakorolhassunk. Szoval, most megyunk megint. Gabor szorfozni, en valszeg popsit mutogatni.