2009. január 8., csütörtök

Dontottunk!

Tegnap hosszu tepelodes, szamolgatas, gondolkodas, szoszoles utan ugy donottunk, hogy egy hettel korabban elhagyjuk Ausztraliat. Bementunk a Qantas irodajaba, es nagy szerencsenkre volt meg ket jegy egy egy hettel korabbi jaratra. Eleg sok minden szolt a dontes mellett.

Nagyjabol ezek:

1. Szerettunk volna elmenni az Uluruhoz (egy baromi nagy szikla a sivatag kellos kozepen), de keletrol nem lehet odajutni autoval. Egyszeruen nincs ut. Lehet menni eszakrol, delrol, nyugatrol, de sajna keletrol nem. Max repulhetnenk, de az iszonyat draga.

2. Lenne kozelebb is sivatagos resz, de ott most arviz van. Tudom, en is pont igy neztem, de igen, arviz van a sivatagban. Szoval oda sem mehetunk.

3. Itt a keleti parton is van meg mit megnezni, de ezek tobbnyire szigetek, ahol uszni, szorfozni, buvarkodni lehet. Az egyetlen problema, hogy sehova sem lehet onalloan eljutni es elvezni a termeszet adta lehetosegeket. Egy utazasi irodan keresztul lehet csak kozlekedni ezekre a helyekre, es minden nagyon draga. Illetve mar 2 hete az ocean parton vagyunk, amit egyebkent imadunk, de azert nem ennyi penzert.

4. A hostelek eleg rossz allapotban vannak. Nagyon nehez olyat talalni, ahol nem gyullad meg az ember napkozben/ejszaka, vagy csak tiszta es igenyes.

5. Az internetet meg mar meg sem emlitem. (Az kb nincs.)

Ezt mindet abszolut nem panaszkodasnak szanom, sokkal inkabb tenyfeltaro riportnak. Ne ertsetek felre, nem adnam vissza ezt a par hetet semmi penzert!

Szoval mindezeket vegiggondolva ugy dontottunk, hogy holnap elmegyunk egy kempinges turara. Ugy all a dolog, hogy osszeraknak minket masik 8 emberrel, adnak kempingfelszerelest es egy kisbuszt. Barki vezethet, akinak van jogsija es atmegyunk egy szigetre (Fraser Island), ami a vilagorokseg resze, vagy mi. Allitolag gyonyoru, lenyugozo, pompazatos. Vannak tavak, erdok es 75 km-nyi (!!!!) homokos tengerpart egyhuzamban. Ott alszunk a szigeten egy kempingben, napkozben pedig egyutt dontjuk el, hogy hova megyunk, mit csinalunk. Ha jo emberekkel hoz ossze a sors, akkor jo buli lesz belole. Ha nem, hat akkor is tuleljuk valahogy.
Ezutan meg egy ejszakara visszajovunk Brisbanebe, es masnap repulunk Aucklandbe. Ott egy-ket nap alatt szeretnenk venni egy campervant, es nekiindulunk..

Tegnap egyebkent meg beugrottunk egy kaszinoba is, hogy Gabor megtriplazza minden penzunket. (Jol van, szulok, csak viccelek. Sose tenne ilyen kockazatos dolgot. Vagy legalabbis nekem nem szolna rola.) Szoval bementunk megkerdezni, hogyan lehetne jatszani, satobbi. De (es most jon a de) engem nem engedtek be, mert nem tudtam bizonyitani, hogy elmultam 18 eves!!!!!! Ertem en, hogy nem tunok nagyon oregnek, plane ezekben a nyari cuccokban, sapkaban, de akkor is! 8 ev minuszt adott nekem a bacsi..

Meg egy dolog van, amit mindenkeppen el kell meselnem. 7 ev utan talaltam olyan furdoruci alsot, ami nem sortos. Mert hogy eddig olyan volt, ami igazabol egy kis nadrag (sort), es ez azt jelenti, hogy ugy is voltam lebarnulva (vagyis maradtam feher alatta). Es most vettem egy olyat, ami sima, hagyomanyos. Nagyon viccesen nezek ki benne. Eloszor is a labam eleg barna, majd jon egy feher sav a combomon, korbe a fenekemen, majd a furdoruci. Komoly munkamba fog telni mire osszehozom a szineket. (Tudom, eleg hulyen hangzik, hogy nekem ez a legnagyobb problemam, hogy az uj furdorucim mashogy all.. Bocs mindenkitol!)

Nagyon menok vagyunk azzal, hogy magyarok vagyunk. Mindenki meg van orulve, amikor meghallja, hogy onnan jottunk. Sok-sok embernek mi vagyunk az elso magyar "ismerosei". Mert hogy ez milyen erdekes???!!!! Az egyik utazasi irodaban a csaj pl csak bamult es vigyorgott azon, hogy Gaborral egymassal magyarul beszeltunk. Nagyon szorakoztatonak talalta.. Ilyen szorakoztatoak vagyunk. :)

Na, most megyek lefekudni, mert ma 6-kor keltem, hogy tudjak beszelni anyaval (szerencsere Gabcsit, Porcit es Zsuszit is sikerult elcsipni), es most mar megint almos vagyok (8 korul van). A tura utan ujra jelentkezunk..

Nincsenek megjegyzések: